szakmérnök, szakértő, szakember - ki kicsoda?

Az akadálymentesítés témájával foglalkozó, speciális akadálymentesítési, rehabilitációs ismeretekkel rendelkező személyek megnevezésére többféle szókapcsolat van használatban. Ezek mindegyike alkalmas a szakirányú tudás meglétének leírására, ám a pontos szóhasználattal kapcsolatban érzékelhető bizonytalanságok miatt érdemes tisztázni a kifejezések pontos jelentését.

A félreértések több forrásból származhatnak. Egyrészt a hazai szakmérnök képzés beindulása előtt nem volt általánosan elfogadott szóhasználat a már akkor is működő, más módon jártasságot szerzett szakértők megnevezésére.

Másrészt amint az a rehabilitációs környezettervező szakirányú továbbképzés kapcsán olvasható, a kurzuson a résztvevők felsőfokú végzettségétől függően háromféle diplomát osztanak ki: egyetemi vagy főiskolai rehabilitációs környezettervező szakmérnöki oklevelet a mérnök végzettségűek, rehabilitációs környezettervező szakember megnevezésű szakosító oklevelet pedig a nem mérnöki oklevéllel rendelkezők között. A hasonló szavak (rehabilitációs szakmérnök, szakember, szakértő) a köznapi használatban összekeverednek, így a jelentésbeli különbségek elsikkadhatnak.

Árnyalja a képet továbbá, hogy Magyarországon kívül Svédországban is van a rehabilitációs környezettervező képzéshez nagyon hasonló oktatási program a Dalarna Főiskolán (Högskolan Dalarna), amely szintén hasonló elnevezésű oklevelet bocsát ki.

Az alábbiakban az elterjedt kifejezések eredete, pontos jelentése olvasható:

• Akadálymentesítési szakértő:

A hazai szakképzés előtti időkben, amikor nem volt még más elfogadott szóhasználat, az akadálymentes épített környezet tervezésében, kialakításában szerzett speciális szaktudást általában ezzel a kifejezéssel jelezték. Az elnevezés azóta is használatban van a szakirányú jártasság általános jelölésére (pl. az ESZA Kht. országos szakértői névjegyzék-listáján is - a többi között - az akadálymentesítési szakértő szakterület található).

• Rehabilitációs környezettervező:

A budapesti képzés és a megszerezhető oklevél, így a titulus neve is ez. A kurzuson résztvevők mindegyike rehabilitációs környezettervező oklevelet kap, a képesítés közötti különbségek attól függenek, hogy az adott hallgató főiskolai vagy egyetemi, mérnöki vagy nem mérnöki alapdiplomával rendelkezik-e.

• Rehabilitációs (környezettervező) szakmérnök:

Mérnöki alapdiplomával rendelkezők kapják a budapesti rehabilitációs környezettervező szakirányú továbbképzés elvégzése után. Az oklevél a hallgató alapvégzettségétől függően egyetemi vagy főiskolai. Például egy egyetemet végzett mérnök oklevelében a "egyetemi szakmérnök, rehabilitációs környezettervező szakirányú szakképzettség" szóösszetétel szerepel. A megnevezésből a "környezettervező" szó gyakran ki is marad –ezért a zárójel -, mivel az "akadálymentesítési szakértők" közötti különbségtétel szempontjából nem, inkább a "rehabilitációs" szaktudásúak megkülönböztetése miatt lehet fontos.

• Rehabilitációs környezettervező szakember:

A budapesti kurzusra nem mérnöki oklevéllel jelentkező hallgatók kaphatnak "rehabilitációs környezettervező szakember" megnevezésű szakosító oklevelet, a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) terminológiájának megfelelően.
Az e végzettséget megszerzőket illeti röviden pl. az Egyetemi továbbképzési adatbázis is a rehabilitációs szakember elnevezéssel, ami azért érdekes, mert a gyakorlatban ez a kifejezés nyilvánvalóan más szakembercsoportot takar. (E sorok írásakor a Google a „rehabilitációs szakember” keresőkifejezésre szinte kizárólag orvosi témájú, járóbetegekkel, gyógytornával vagy foglalkoztatási rehabilitációval stb. kapcsolatos oldalakat listázott ki. És bár a rehabilitációs környezettervezők között is vannak orvosok és szociális munkások is, a "környezettervező" szó épp az egyéb rehabilitációs területektől való megkülönbözetést jelöli - ld. fentebb.)

• Rehabilitációs szakértő:

A rehabilitációs környezettervező szakemberek rövidített elnevezése. Ez a kifejezés hivatalosan nem létezik ugyan, de a gyakorlatban ez vált elfogadottá a nem mérnök alapvégzettséggel rendelkezők megnevezésére. Ez olvasható - a rehabilitációs szakmérnök kifejezés mellett – többek között a 2007-ben kiírt akadálymentesítési pályázatok anyagaiban is.

• Rehabilitációs mérnök:

A svédországi Dalarna Főiskolán (Högskolan Dalarna) az egyéves nappali kurzus eredményeként rehabilitációs mérnök (Rehabilitation Engineer) végzettséget lehet szerezni. A magyar és a svéd képzés között az óraszámok és a tantervek hasonlósága miatt lényegi különbség nincs.
A kétféle képzés egyébként nemcsak a programját tekintve hasonló, de abból a szempontból is, hogy mindkét helyen különböző alapdiplomával rendelkező hallgatók szerezhettek/szerezhetnek másoddiplomát.