Személyes eszközök
Ön itt áll: Főoldal Az akadálymentesítésről Egyéb tudnivalók szakmérnök, szakértő, szakember - ki kicsoda?

AKADÁLYMENTESÍTÉS BUDAPESTEN ÉS VIDÉKEN

MIÉRT VÁLASSZON MINKET?

A KEZDETEKTŐL JELEN VAGYUNK

A Japáner 2002-es megalapítása óta foglalkozik akadálymentesítéssel.

ÉPÍTÉSZMÉRNÖKKÉNT - IS - DOLGOZUNK

Aktív építészként teljes körű tervezési feladatok elvégzésére is képesek vagyunk.

ISMERJÜK A RENDSZERT

Az elmúlt években a pályázati rendszerek és hatósági eljárások valamennyi területét megismertük.

NINCS MEGOLDHATATLAN FELADAT

Számunkra nincs túl kicsi, túl nagy vagy túl távoli feladat. Bárhonnan, bármilyen akadálymentesítési problémával megkereshet minket.

A JAPÁNER SZAKMAI MÚLTJA SZÁMOKBAN:

10 ÉV

Közel 10 év szakmai tapasztalat

19 MEGYE

Akadálymentesítés az ország minden megyéjében

50 AKADÁLYMENTESÍTÉSI TERV

Kb. 50 épület teljes körű akadálymentesítési terve, ill. akadálymentes épület tervezése

100 SZAKMÉRNÖKI MŰVEZETÉS

Több mint 100 intézmény akadálymentesítésének szakmérnöki művezetése

150 MŰLEÍRÁS

Több mint 150 akadálymentesítési műleírás és tervfejezet

500 SZAKMÉRNÖKI NYILATKOZAT

Több mint 500 rehabilitációs szakmérnöki nyilatkozat

(2010. végéig)

 

szakmérnök, szakértő, szakember - ki kicsoda?

— filed under:
Készítette: Sipos Zsolt - utolsó módosítás: 2007. 11. 25.

A rehabilitációs környezettervezéssel foglalkozó szakemberek megnevezésére használt kifejezések pontos jelentései.


Az akadálymentesítés témájával foglalkozó, speciális akadálymentesítési, rehabilitációs ismeretekkel rendelkező személyek megnevezésére többféle szókapcsolat van használatban. Ezek mindegyike alkalmas a szakirányú tudás meglétének leírására, ám a pontos szóhasználattal kapcsolatban érzékelhető bizonytalanságok miatt érdemes tisztázni a kifejezések pontos jelentését.

A félreértések több forrásból származhatnak. Egyrészt a hazai szakmérnök képzés beindulása előtt nem volt általánosan elfogadott szóhasználat a már akkor is működő, más módon jártasságot szerzett szakértők megnevezésére.

Másrészt amint az a rehabilitációs környezettervező szakirányú továbbképzés kapcsán olvasható, a kurzuson a résztvevők felsőfokú végzettségétől függően háromféle diplomát osztanak ki: egyetemi vagy főiskolai rehabilitációs környezettervező szakmérnöki oklevelet a mérnök végzettségűek, rehabilitációs környezettervező szakember megnevezésű szakosító oklevelet pedig a nem mérnöki oklevéllel rendelkezők között. A hasonló szavak (rehabilitációs szakmérnök, szakember, szakértő) a köznapi használatban összekeverednek, így a jelentésbeli különbségek elsikkadhatnak.

Árnyalja a képet továbbá, hogy Magyarországon kívül Svédországban is van a rehabilitációs környezettervező képzéshez nagyon hasonló oktatási program a Dalarna Főiskolán (Högskolan Dalarna), amely szintén hasonló elnevezésű oklevelet bocsát ki.

Az alábbiakban az elterjedt kifejezések eredete, pontos jelentése olvasható:

  • Akadálymentesítési szakértő:

A hazai szakképzés előtti időkben, amikor nem volt még más elfogadott szóhasználat, az akadálymentes épített környezet tervezésében, kialakításában szerzett speciális szaktudást általában ezzel a kifejezéssel jelezték. Az elnevezés azóta is használatban van a szakirányú jártasság általános jelölésére (pl. az ESZA Kht. országos szakértői névjegyzék-listáján is - a többi között - az akadálymentesítési szakértő szakterület található).

  • Rehabilitációs környezettervező:

A budapesti képzés és a megszerezhető oklevél, így a titulus neve is ez. A kurzuson résztvevők mindegyike rehabilitációs környezettervező oklevelet kap, a képesítés közötti különbségek attól függenek, hogy az adott hallgató főiskolai vagy egyetemi, mérnöki vagy nem mérnöki alapdiplomával rendelkezik-e.

  • Rehabilitációs (környezettervező) szakmérnök:

Mérnöki alapdiplomával rendelkezők kapják a budapesti rehabilitációs környezettervező szakirányú továbbképzés elvégzése után. Az oklevél a hallgató alapvégzettségétől függően egyetemi vagy főiskolai. Például egy egyetemet végzett mérnök oklevelében a "egyetemi szakmérnök, rehabilitációs környezettervező szakirányú szakképzettség" szóösszetétel szerepel. A megnevezésből a "környezettervező" szó gyakran ki is marad –ezért a zárójel -, mivel az "akadálymentesítési szakértők" közötti különbségtétel szempontjából nem, inkább a "rehabilitációs" szaktudásúak megkülönböztetése miatt lehet fontos.

  • Rehabilitációs környezettervező szakember:

A budapesti kurzusra nem mérnöki oklevéllel jelentkező hallgatók kaphatnak "rehabilitációs környezettervező szakember" megnevezésű szakosító oklevelet, a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) terminológiájának megfelelően.
Az e végzettséget megszerzőket illeti röviden pl. az Egyetemi továbbképzési adatbázis is a rehabilitációs szakember elnevezéssel, ami azért érdekes, mert a gyakorlatban ez a kifejezés nyilvánvalóan más szakembercsoportot takar. (E sorok írásakor a Google a „rehabilitációs szakember” keresőkifejezésre szinte kizárólag orvosi témájú, járóbetegekkel, gyógytornával vagy foglalkoztatási rehabilitációval stb. kapcsolatos oldalakat listázott ki. És bár a rehabilitációs környezettervezők között is vannak orvosok és szociális munkások is, a "környezettervező" szó épp az egyéb rehabilitációs területektől való megkülönbözetést jelöli - ld. fentebb.)

  • Rehabilitációs szakértő:

A rehabilitációs környezettervező szakemberek rövidített elnevezése. Ez a kifejezés hivatalosan nem létezik ugyan, de a gyakorlatban ez vált elfogadottá a nem mérnök alapvégzettséggel rendelkezők megnevezésére. Ez olvasható - a rehabilitációs szakmérnök kifejezés mellett – többek között a 2007-ben kiírt akadálymentesítési pályázatok anyagaiban is.

  • Rehabilitációs mérnök:

A svédországi Dalarna Főiskolán (Högskolan Dalarna) az egyéves nappali kurzus eredményeként rehabilitációs mérnök (Rehabilitation Engineer) végzettséget lehet szerezni. A magyar és a svéd képzés között az óraszámok és a tantervek hasonlósága miatt lényegi különbség nincs.
A kétféle képzés egyébként nemcsak a programját tekintve hasonló, de abból a szempontból is, hogy mindkét helyen különböző alapdiplomával rendelkező hallgatók szerezhettek/szerezhetnek másoddiplomát.
Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek