Tervezés menete

Az akadálymentesítés tervezési fázisait vesszük sorra, melynek kiindulópontja mindig egy meglévő épület, és a probléma, hogy miként lehet/kell akadálymentesíteni, ha már annak idején akadályosra sikerült.
Az új építésű épületekkel kapcsolatos tervezési folyamat lépéseit itt nem taglaljuk (a munka menete egyébként sok ponton egyezik az alább írtakkal); a „kifejezetten akadálymentesnek szánt” épületek – lakóotthon, idősek otthona, sérültek napközi otthona, egészségügyi intézmények, stb. – sem igényelnek több figyelmet ebből a szempontból, mint amennyit bármelyik (köz)épülettárs megérdemelne, vagy megérdemelt volna. Tehát:

• Megrendelői szándék

A nulladik lépés. Nem része a tervezési folyamatnak, csupán a legfontosabb alapfeltétele.

 

• Igények, lehetőségek felmérése

Még ezzel is megpróbálkozhat egyedül a potenciális megrendelő, de ezen a ponton már érdemes kis segítséget kérni, hogy a legalapvetőbb feltételek, feladatok tisztázhatók legyenek.

Mennyi időt és pénzt kellene, illetve mennyit érdemes befektetni az átalakításokba; mi kihagyhatatlan és mi nem az akadálymentesítés során; mibe mikor érdemes belevágni, egyáltalán érdemes-e; vannak-e speciális igények akár megrendelői, akár felhasználói, akár hatósági oldalról; mit várunk, mit várjunk az esetleg csupán kényszerből vállalt akadálymentesítéstől……

Ekkor dől el az is, mi lehet a megbízott építészmérnök (bevont szakértő) feladata. (Az akadályok feltérképezése csupán, vagy teljes körű akadálymentesítési vázlattervet készít, ütemezéssel, költségvetéssel, vagy a szükséges építési engedélyeket is beszerzi, kiviteli terveket is készít, esetleg a kivitelezést is felügyeli?)

 

• Tervező megbízása

A tervezési feladatra elvileg bármelyik jogosultsággal rendelkező építészmérnök alkalmas. Elvileg, ám furcsa módon az akadálymentes tervezés eddig sem volt, és 2006-ban sem szerves része az építészmérnök-képzésnek. Ezért - bár nem gondoljuk, hogy csak a mindenféle diplomák megszerzői volnának az adott tudás egyedüli birtokosai, és azt sem, hogy ők viszont mind azok, - hasznos lehet, ha a választott építész maga is rendelkezik szakirányú végzettséggel, vagy rehabilitációs szakmérnök segíti a munkáját. Ha az ár/határidő /szimpátia/referencia értékek is megütik az elvárt szintet, továbbléphetünk.

 

• Helyszíni szemle

A tervezési munka tényleges kezdete. Akár csupán írásos szakvélemény, akár részletesebb tervdokumentáció készül, mérésekre, feljegyzésekre, fényképekre, helyszíni egyeztetésre szükség van a munkához.

 

• Felmérési dokumentáció

Általában egyáltalán nincs használható rajzos anyag az érintett épületekről, de ha van is, azok gyakran pontatlanok, nehezen másolhatók, nem javíthatók, további használatuk nehézkes.

Ezért a legtöbb esetben a helyszíni szemle alapján számítógépen feldolgozott dokumentációt kell készíteni, amely így már a tervezett – és vélhetően megépített – módosításokat is tartalmazza, és a későbbiekben is felhasználható.

 

• Akadályok kimutatása - műszaki leírás és rajz

A helyszíni bejárás nyomán a tapasztalatokat írásban, és általában rajzos formában is rögzítjük. Részletes kimutatást készítünk a létesítmény adott állapotáról az akadálymentesség szempontjából.

Vizsgáljuk a megközelíthetőséget, a bejutási lehetőségeket, a belső közlekedés, tájékozódás nehézségeit, helyiségek, helyiségcsoportok használhatóságát, az akadálymentes kommunikáció esélyeit, meglévő anyagok, szerkezetek állapotát az akadálymentesség szempontjából, színeket, fényviszonyokat, használati tárgyak elérhetőségét.

 

• Akadálymentesítési koncepció

Az akadályok kimutatása és dokumentálása után vázolható fel – szintén írásban és/vagy rajzban -, hogy melyek azok a beavatkozások, amik a teljes körű akadálymentesítés érdekében szükségesek. A munkákat időben és térben tagolni érdemes; ritkán van mód minden szükséges változtatást egyszerre elvégezni. Ezért fontos, hogy akkor is tervezzük meg az akadálymentesítés teljes folyamatát, ha még csak az előkészületeknél tartunk, vagy tudjuk, hogy a szükséges feladatoknak csak egy kisebb részét tudjuk egy ütemben megoldani. Így elkerülhető, hogy az éppen felhasználható időt, pénzt ötletszerűen, szakmérnök segítsége és tervek nélkül esetleg hibásan, vagy hibásan megválasztott helyen használjuk fel. (Sokfelé láthatunk olyan épületet, amely elé épült ugyan valamiféle rámpa, belül azonban semmilyen változás nem történik, tehát át lehet jutni a küszöbön kerekesszékkel, de továbbra sem érdemes. És itt más csoportok igényeiről még nem is szóltunk….)

 

• Akadálymentesítési tervek

Az akadálymentesítési koncepcióterv tehát felöleli az összes olyan kérdést és a rájuk adható válaszokat, melyek az épület akadálymentes használhatóságához vezethetnek, és szükség esetén időrendet állít fel az elvégzendő feladatok között a megvalósíthatóság szempontjai szerint.

Az akadálymentesítési terv az akadálymentesítési koncepció azon részének részletes kifejtése, amely az adott építési ütemben megvalósítható. Léptéke, terjedelme munkánként nagyon változó lehet az adott feladattól függően.

 

• Költségbecslés

A költségekről a tervezés folyamán természetesen már korábban is készül kalkuláció, de pontosabb számításokat csak az akadálymentesítési tervek kidolgozásakor tudunk végezni. Táblázatot készítünk a munkafolyamatokról, és a hozzájuk rendelt anyagok, eszközök mennyiségéről, majd megbecsüljük azok bekerülési és beépítési költségeit. Ezek a számok nyilván nem egyeznek pontosan a tényleges kiadásokkal, mivel az építési munkát általában nem mi tervezők, rehabilitációs szakmérnökök végezzük el, de jó viszonyítási alap a kivitelezők számításaihoz, hiszen ők is e táblázat alapján tehetik meg ajánlataikat.

 

• Engedélyeztetés – építési engedélyezési terv

Az épületek akadálymentesítése során ritkán fordul elő, hogy az átalakításokhoz nem kell engedélyt kérni az illetékes önkormányzattól, tehát legtöbbször építési engedélyezési tervet kell készíteni. Az már korábban eldől, hogy a beruházás engedélyköteles-e, így ez nem jelent feltétlenül még újabb tervet, ilyenkor az akadálymentesítési terv egyben engedélyezési terv is lehet, melynek tartalmi követelményeit rendelet rögzíti. (A rendelet értelemszerűen csak az engedélyköteles beavatkozásokkal foglakozik, többek között nyilván emiatt igen szűkszavúan fogalmaz az akadálymentesítéssel kapcsolatban, ezért újra csak hangsúlyozni tudjuk, milyen fontos, hogy a kiválasztott tervező ne csak az engedélyeztetés, de az akadálymentesítés követelményeivel is tisztában legyen – vagy legyen szakértő segítsége.)

 

• Kiviteli terv

A kiviteli terv az engedélyezési tervnél még részletesebben, nagyobb léptékben, szükség szerint szakági tervezők (statikus, épületgépész, liftes szakember, stb.) munkáival együtt tartalmazza a tervezett műszaki megoldásokat. Minden olyan információt tartalmaz amely a korrekt, pontos kivitelezéshez szükséges. Készülhet az engedélyezési terv után, vagy helyette, ha nem történik engedélyköteles beavatkozás; ekkor az akadálymentesítési terv lehet a kiviteli terv egyben.

 

• Tervezői művezetés

Mindenki számára hasznos lehet, ha a tervező, esetleg közreműködő rehabilitációs szakmérnök kiveszi, kiveheti a részét a kivitelezésből is. Alkalmanként ellenőrzi, segíti a munkát. És szinte mindig akad olyan probléma, amire a tervezés során nem gondolunk, vagy nem lehet számítani rá, és a kivitelezés során kell azokra gyors, de megfelelő megoldást találni.