19 júl szakmérnök, szakértő, szakember – ki kicsoda?

 

A rehabilitációs környezettervezéssel foglalkozó szakemberek megnevezésére használt kifejezések pontos jelentései.
Az akadálymentesítés témájával foglalkozó, speciális akadálymentesítési, rehabilitációs ismeretekkel rendelkező személyek megnevezésére többféle szókapcsolat van használatban. Ezek mindegyike alkalmas a szakirányú tudás meglétének leírására, ám a pontos szóhasználattal kapcsolatban érzékelhető bizonytalanságok miatt érdemes tisztázni a kifejezések pontos jelentését.

A félreértések több forrásból származhatnak. Egyrészt a hazai szakmérnök képzés beindulása előtt nem volt általánosan elfogadott szóhasználat a már akkor is működő, más módon jártasságot szerzett szakértők megnevezésére.

Másrészt amint az a rehabilitációs környezettervező szakirányú továbbképzés kapcsán olvasható, a kurzuson a résztvevők felsőfokú végzettségétől függően háromféle diplomát osztanak ki: egyetemi vagy főiskolai rehabilitációs környezettervező szakmérnöki oklevelet a mérnök végzettségűek, rehabilitációs környezettervező szakember megnevezésű szakosító oklevelet pedig a nem mérnöki oklevéllel rendelkezők között. A hasonló szavak (rehabilitációs szakmérnök, szakember, szakértő) a köznapi használatban összekeverednek, így a jelentésbeli különbségek elsikkadhatnak.

Árnyalja a képet továbbá, hogy Magyarországon kívül Svédországban is van a rehabilitációs környezettervező képzéshez nagyon hasonló oktatási program a Dalarna Főiskolán (Högskolan Dalarna), amely szintén hasonló elnevezésű oklevelet bocsát ki.

Az alábbiakban az elterjedt kifejezések eredete, pontos jelentése olvasható:

§  Akadálymentesítési szakértő:

A hazai szakképzés előtti időkben, amikor nem volt még más elfogadott szóhasználat, az akadálymentes épített környezet tervezésében, kialakításában szerzett speciális szaktudást általában ezzel a kifejezéssel jelezték. Az elnevezés azóta is használatban van a szakirányú jártasság általános jelölésére (pl. az ESZA Kht. országos szakértői névjegyzék-listáján is – a többi között – az akadálymentesítési szakértő szakterület található).

§  Rehabilitációs környezettervező:

A budapesti képzés és a megszerezhető oklevél, így a titulus neve is ez. A kurzuson résztvevők mindegyike rehabilitációs környezettervező oklevelet kap, a képesítés közötti különbségek attól függenek, hogy az adott hallgató főiskolai vagy egyetemi, mérnöki vagy nem mérnöki alapdiplomával rendelkezik-e.

§  Rehabilitációs (környezettervező) szakmérnök:

Mérnöki alapdiplomával rendelkezők kapják a budapesti rehabilitációs környezettervező szakirányú továbbképzés elvégzése után. Az oklevél a hallgató alapvégzettségétől függően egyetemi vagy főiskolai. Például egy egyetemet végzett mérnök oklevelében a “egyetemi szakmérnök, rehabilitációs környezettervező szakirányú szakképzettség” szóösszetétel szerepel. A megnevezésből a “környezettervező” szó gyakran ki is marad –ezért a zárójel -, mivel az “akadálymentesítési szakértők” közötti különbségtétel szempontjából nem, inkább a “rehabilitációs” szaktudásúak megkülönböztetése miatt lehet fontos.

§  Rehabilitációs környezettervező szakember:

A budapesti kurzusra nem mérnöki oklevéllel jelentkező hallgatók kaphatnak “rehabilitációs környezettervező szakember” megnevezésű szakosító oklevelet, a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) terminológiájának megfelelően.
Az e végzettséget megszerzőket illeti röviden pl. az Egyetemi továbbképzési adatbázis is a rehabilitációs szakember elnevezéssel, ami azért érdekes, mert a gyakorlatban ez a kifejezés nyilvánvalóan más szakembercsoportot takar. (E sorok írásakor a Google a „rehabilitációs szakember” keresőkifejezésre szinte kizárólag orvosi témájú, járóbetegekkel, gyógytornával vagy foglalkoztatási rehabilitációval stb. kapcsolatos oldalakat listázott ki. És bár a rehabilitációs környezettervezők között is vannak orvosok és szociális munkások is, a “környezettervező” szó épp az egyéb rehabilitációs területektől való megkülönbözetést jelöli – ld. fentebb.)

§  Rehabilitációs szakértő:

A rehabilitációs környezettervező szakemberek rövidített elnevezése. Ez a kifejezés hivatalosan nem létezik ugyan, de a gyakorlatban ez vált elfogadottá a nem mérnök alapvégzettséggel rendelkezők megnevezésére. Ez olvasható – a rehabilitációs szakmérnök kifejezés mellett – többek között a 2007-ben kiírt akadálymentesítési pályázatok anyagaiban is.

§  Rehabilitációs mérnök:

A svédországi Dalarna Főiskolán (Högskolan Dalarna) az egyéves nappali kurzus eredményeként rehabilitációs mérnök (Rehabilitation Engineer) végzettséget lehet szerezni. A magyar és a svéd képzés között az óraszámok és a tantervek hasonlósága miatt lényegi különbség nincs.
A kétféle képzés egyébként nemcsak a programját tekintve hasonló, de abból a szempontból is, hogy mindkét helyen különböző alapdiplomával rendelkező hallgatók szerezhettek/szerezhetnek másoddiplomát.

Még nem szólt hozzá senki.

Szólj hozzá!

 
Egyéb munkáink
  • Budai általános iskola - piktogramok
  • Budai óvoda - kültéri rámpák és kapaszkodók
  • Budapesti általános iskola - beltéri vezetősávok
  • Budapesti általános iskola - kültéri akadálymentes rámpa
  • Budapesti óvoda - kerti lépcső kapaszkodói
  • Túrkevei egészségház - tapintható térkép
  • Törökszentmiklósi iskola - akadálymentes parkoló
  • Tab településközpont - akadálymentes parkoló
  • Szegedi közösségi intézmény - taktilis kültéri vezetősáv
  • Szegedi közösségi intézmény - kültéri lépcső kapaszkodókkal
  • Szegedi közösségi intézmény
  • Siófoki gyógyintézet és hotel - akadálymentes információs rendszer
  • Keszthelyi szakképső iskola - akadálymentes zuhanyzó
  • Keszthelyi szakképző iskola - akadálymentes mosdó
  • Kaposvári látogatóközpont - Braille-írásos tábla
  • gfsd
    Kaposvári kórház - kültéri függőleges emelőlap
  • Kaposfői közösségi ház - irányjelző tábla Braille-feliratokkal
  • Halmaji óvoda - akadálymentes udvari bejárat
  • Debreceni oktatási intézmény - akadálymentes WC ajtaja
  • Budapesti önkormányzati épület - kültéri többkarú rámpa